Urna készítő, kézzel készített emlékurnák és urnakoporsók
Az urna készítő által hagyományos módon készített szarkofág vagy urna koporsó
A korábbi kegyeleti formákat egyre inkább az urnás temetkezés váltja fel, amelynek központi rekvizituma maga az urna. Az eltávozott emlékét a szívünkben őrizzük, de az urna hivatott – egyfajta kapocsként – megjeleníteni, kifejezésre juttatni az eltávozó szellemiségét, és az itt maradottak hozzáfűződő szellemi–érzelmi kötődését. Az urna esszenciálisan képes megjeleníteni mindazt, amit korábban a koporsó és a síremlék együtt. Épp oly egyedi és személyes lehet, mint amilyen az eltávozott személyisége volt.
A céget működtető művészcsalád a hozzátartozókkal való személyes találkozás, beszélgetés során utólag megismerve, megérezve, az urna formai jegyeivel kifejezésre juttatja az elhunyt jellemvonásait, személyiségét, a hozzátartozók emlékezése és érzelmei tükrében. Nem készül két egyforma urna, ahogy két egyforma ember sincs.
Miért ne élne ezzel a lehetőséggel? Minden urna egyedi tervezésű és kézzel készített művészi alkotás. Ezekben az alkotásokban mindenki megtalálhatja legmegfelelőbb elhelyezését a szeretteinek. Célunk, hogy a mai személytelen kínálatból mozduljunk ki a személyesebb, egyénibb termékek felé, hogy méltó módon emlékezzünk meg szeretteinkről. Ezek az urnák a lakásban és a temetőben egyaránt méltó megemlékezést nyújtanak. Egyre többen helyezik el az otthonukban az urnát. Sokan szétszóratják hamvaikat. A hozzátartozók az emlékükre készíttetett vázát helyezik el lakásukban megemlékezésül. Ez már kisebb méretben és díszesebb kivitelben is készülhet. Folyamatosan bővülő választékkal várjuk megrendelésüket. Egyedi elképzelések elkészítését is vállaljuk.
Az urna története nagyon régi időkbe nyúlik vissza.
Szemes láda
A halott elhamvasztását követően a hamvainak befogadására szolgáló edényt nevezik urnának. Az urnákat kezdetben nem temették el a földben, hanem hozzáférhető helyen helyezték el. Így a hozzátartozók bármikor kapcsolatban lehettek az elhunyttal.
Az urnák földben való elhelyezése, az urnás temetés. Az urna temetés fokozatos kialakulása hosszú folyamat alatt ment végbe. Az első urna temetők az i.e. 12. századtól jelentek meg Közép-Európában, és innen terjedtek fokozatosan szét Európában a késő bronzkorban. A rendszerint díszes, zárt edényt, később a görögök és a rómaiak is előszeretettel alkalmazták.
Korunkban a koporsóban való temetés és a síremlék állítás a temetőben, szokása terjedt el. A temetőben való elhelyezés, egyre inkább a megnövekedett népesség problémájával találkozik. A temetők hely igénye, a megnövekedett területi igény már városrészeket foglal el, és ez egyre csak növekszik. Emellett az egekbe szökő árak egyre kevesebb elhunyt számára nyújt elhelyezési lehetőséget. Egy másfajta szokást von magával, a régi hagyományok újra éledését.
A korábbi kegyeleti formákat egyre inkább az urnás temetkezés váltja fel, amelynek központi rekvizituma maga az urna. Az eltávozott emlékét a szívünkben őrizzük, de az urna hivatott – egyfajta kapocsként – megjeleníteni, kifejezésre juttatni az eltávozó szellemiségét, és az itt maradottak hozzáfűződő szellemi–érzelmi kötődését. Az urna esszenciálisan képes megjeleníteni mindazt, amit korábban a koporsó és a síremlék együtt. Épp oly egyedi és személyes lehet, mint amilyen az eltávozott személyisége volt.